Sármány-Parsons Ilona Honlapja

Válogatott közlemények

2022

Hevesi Lajos építészeti témájú írásai. In: A haza építőkövei. Tanulmányok a 19. századi építészet köréből Sisa József tiszteletére. Building Stones of the Homeland. Studies in 19th century architecture in honor of József Sisa. pp. 453-464. MTA 2022.
Reprezentatív kiállítások 1877 és 1890 között a Régi Műcsarnokban, Ars Hungarica 48. 2022/ 1. 89-97

2021

Die bildenden Künste. Die Habsburgermonarchie 1848–1918. Band X. Das Kulturelle Leben. Akteure–Tendenzen–Ausprägungen. Teilband 1. Staat, Konfession und Identität. Herausgegeben von Andreas Gottsmann. 2021. 1121-1252.
A Pastorale zeneszoba története. Egy korai Gesamtkunstwerk. Artmagazin, 2021, 127. 10-17.

2019

Art, marginalisation and the making of the western canon – How central european painting fell into oblivion. Hungarian Review, 2019, 1. 35–53.
A hetvenes évek második felének művészetkritikái Bécsben, p. 93- 125.
A Secession sodrásában, p. 249- 284.
1900 – Pyrrhusi győzelem?, p. 285-312.
Változó stratégia: 1902, p. 313-342.

In: Bécs művészeti élete Ferenc József korában, ahogy Hevesi Lajos látta. Budapest, Balassi Kiadó, 2019. 472 p.

2017

A kánonteremtés néhány történeti összefüggése. Az Osztrák–Magyar Monarchia mint művészeti színtér. Szerk. Sármány-Parson Ilona, Szegő György. Budapest, Műcsarnok, 2017. II.: 6–21.

2016

Festészet Ferenc József korában (Az első aranykor – az Osztrák–Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok. Műcsarnok. Szerk. Bán András. Budapest, Műcsarnok, 2016. 14–195.)

2015

Ludwig Hevesi und seine Zeit. Hrsg. von Ilona Sármány-Parsons, Csaba Szabó. Wien, Balassi Institut – Collegium Hungaricum Wien – Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, 2015. 343 p. (Publikation der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien, 11.) benne: Ludwig Hevesi als Schöpfer des Kanons der österreichischen Malerei. 47–73.
Fragments of memory – Art History in Transition (the written version for the lecture given 2015 in November at the CEU Budapest college) + PPT slide show

2013

Erosz és Thanatosz városa, Bécs. Egon Schiele és kora. Remekművek a bécsi Leopold Múzeumból. Szerk. Bodor Kata. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 2013. 9–37.

Vienna, city of Eros and Thanatos. Egon Schiele and his age. Masterpieces from the Leopold Museum. Curator Kata Bodor. Budapest Museum of Fine Arts, 2013. 8–37.
A fiatal Csók és kora. Bálványok és démonok. Csók István (1865–1961) festészete. Szerk. Gärtner Petra, Király Erzsébet. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2013. 97–107.

2009

München modernsége, Az 1880-as évek második fele és a secession megszületése. München – magyarul. Nagyar művészek Münchenben 1850–1914. Szerk. Bakó Zsuzsanna, Hessky Orsolya, Róka Enikő. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2009. 123–147.
München szerepe a modern magyar festészeti szemlélet és stílus megteremtésében. München – magyarul. Nagyar művészek Münchenben 1850–1914. Szerk. Bakó Zsuzsanna, Hessky Orsolya, Róka Enikő. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2009. 149–171.

2007

Marginalizált magyar festők, avagy egy közép-európai festészeti kánon kérdései. Holmi, 19. 2007.

2003

Der Aufbruch zur Moderne. Zeit des Aufbruchs. Budapest und Wien zwischen Historismus und Avantgarde. Hrsg. Katalin Földi-Dózsa, Marianne Hergovich. Wien – Milano, Kunsthistorishes Museum – Skira, 2001. 391–408.

A modern magyar festészet megszületése. Az áttörés kora: Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1873-1920) Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2004. 339-355.

2001

The Image of Women in Painting. Clichés and Reality in Austria-Hungary 1895–1905. Rethinking Vienna 1900. Ed. by Steven Beller. New York, Berghahn Books, 2001. 220–263.

2000

French Influence in Central European Painting around 1900. French Cultural Studies, 11. 2000. 291–318.
Nagybánya festészete a Monarchia művészeti kontextusában. Magyarország kultúrájának sajátos helyzete az Osztrák–Magyar Monarchián belül. Ars Hungarica, 28. 2000. 321–356.

1998

Die Rahmenbedingungen für „die Moderne“ in den ungarischen Provinzstädten um die Jahrhundertwende. Metropole und Provinzen in Altösterreich (1880–1918). Hrsg. von Andrei Corbea-Hoisie, Jacques Le Rider. Wien, Böhlau,1998. 180–217.

1997

Ungarns Millenniumsjahr 1896. Der Kampf um das Gedächtnis. Öffentliche Gedenktage in Mitteleuropa. Hrsg.von Emil Brix, Hannes Stekl. Wien, Böhlau, 1997.  273–291.

1995

Jewish art patronage in Budapest at the turn of the century. CEU History Department Yearbook, 1994/1995. 113–131.

1994

Auftakt zur Moderne: Kritik der Wiener Tagespresse 1894. Acta Historiae Artium. 37. 1994/1995. 237–246.

1993

Die Kultur von Budapest zwischen 1890 und 1914. Kreatives Milieu Wien um 1900. Hrsg. Emil Brix, Allan Janik. Wien, Verlag für Geschichte und Politik, 1983. 85–105.

1992

Ludwig Hevesi und die Rolle der Kunstkritik. Acta Historiae Artium, 35. 1990/1992. 3–28.
Villa és családi ház. Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeáll. és bev. Hanák Péter. Szerk. Visi Lakatos Mária. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 1992. 179–223.

1991

Der Einfluss der französischen Postimpressionisten in Wien und Budapest. Mitteilungen der Österreichischen Galerie, 34/35. 1991. 61–101.
Bécs festészete a századfordulón. Budapest, Corvina, 1991.

1986

Budapest: a modernizáció kínjai és a kreativitás keservei (előadás)
Die Kunst der Jahrhundertwende in Ungarn 1896–1914. Das Zeitalter Kaiser Franz Josephs. Wien, Amt der NÖ Landesregierung, 1987. 285–295.